A művészetről 1968-91 |
Festészet I. 1966-70 |
Kezdet [Metódus] 1968-71
Jelek [Modul] 1971-79 |
Koncept munkák 1973-82 |
Ego-probléma 1973-76
Tárgymunkák 1974-93 |
Festészet II. 1984-89 |
Hang/Szobrok 1974-91 |
Performansz 1972-92
Technikai képek 1974-92 |
Térmunkák 1970-93 |
Hálózat/Intézmény 1970-93
ÖSSZEFOGLALÓ
1971
A JEL SZÉRIA
A cél: olyan egységes vizuális gondolkodási, építkezési rendszert létrehozni, amivel leírható minden jelenség, probléma - a világ.
Találmány: a modul. Egy modul négy elemből áll
Az elem jellemzője: négyzet alakú (később ennek torzulatai) bármilyen egyszerű vagy bonyolultabb alakzatot magábafoglaló alapegység, mely bármely másikkal összekapcsolható.
Az elem karaktere:
1. Tárgyi alakzatok (látványból)
2. A gesztusból, mozgásból
3. Ismert jelek, írásjelekből
4. Emocionális alakzatok, érzetekből
Az elem jellege:
1. Statikus vagy dinamikus emóciókra építő alakzatok
2. Szerkesztett és részeiben is kigondolt alakzatok
3. Mobilis, képlékeny, sokszempontú, variábilis alakzatok
4. Bonyolult egymásra rétegzett alakzatok
Modulépítés elemekből:
1. Négy azonos (pozitív-negatív) központra vagy középvonalra viszonyított
2. Két-két azonos
3. Négy különböző (folytatólagos viszonyban)
Modul-modul építkezési technika:
1. Szimultán modulok (kombinációk)
2. Egymás utáni sorok (moduláció)
3. Kétirányú sorok
4. Csúsztatásos sorolások
5. Háromirányú sorok, téri kombinációk
A JEL SZÉRIA TÖRTÉNETE
1969 - előkészületek (metódus kísérletek)
1970 - a modul kimunkálása
1971 - első kiállítás a jelekből
- Létezés-jelek, grafikai térkonstrukció
1972 - Modulok készítése
- A koncepció fejlődése X modul
- Kétirányú modul fal, tér és tárgy tervek, modulációk újságokban
1973 - Áttekintő kiállítás
- (Közegellenállás-becsomagolt munkák)
- Szabadtéri modulok
- X-modul sorozat
- Írásjelek értelmezése(!?) modul szisztéma szerint
1974 - Konceptuális változatok, a szisztéma átértelmezése
1977 - Első méretes jelszobor (megsemmisül)
1979 - 1/2X = V felállított jelszobor (1982, Dunaújváros)
1972
1. Motívum (forma)
2. Szín
1. A motívum tiszta és önálló kompozíció kell, hogy legyen.
A tisztaság a karakterét jelenti.
A kifejezés sterilitása: csak egy valami.
Nyomásnál: egymástól eltérő vagy egymásra utaló motívumok egymásra nyomása. A nyomásnál ügyelni arra, hogy a motívumok tartalmi-színbeli kapcsolata meglegyen.
2. A szín: színképlet egy motívumnál.
a) A motívum kifejezési határainak színbeli meghatározása.
b) Két motívum kapcsolatában jelentkező színprobléma.
c) A rokon színek és ellentétek mikor jogosak.
d) A színek nyomásának (felrakásának) módjai: lazúros (áttetsző) keverések, ill. fedések.
e) A tónus meghatározása: a kiemelés szerint. A motívum a férfi, a szín a nő.
A szín motívum nélkül semmi, a motívum szín nélkül kemény és nem elég életszerű.
1972
Azokat a legegyszerűbb elemeket és eljárásokat kerestem, amelyek lehetővé teszik egy új vizuális kifejezési rendszer felépítését.
A geometria alapelemeinél kezdtem és a továbbiakban is sok megfelelést találtam. Elsősorban azt, ahogy a geometriai, úgy a képi rendszerek is lényegesen eltérnek - külső megjelenésükben - a látott valóságtól, annak áttételei egy „speciális jelzőrendszerben”.
A meglévő rajzokból, képekből kiválasztottam azokat a kifejezésre képes részeket, amelyeket elég erőteljesnek éreztem ahhoz, hogy felnagyítsam. A következő lépésben az foglalkoztatott, hogy ezek a motívumok mennyiben változtatják meg értelmüket, ha a fent-lent, jobb-bal oldalt felcserélem.
Továbbá milyen legyen az a motívum, amit 90-180, illetve 270 fokos elforgatással és egymás mellé helyezéssel egy kompozíciót ad?
A motívumtól függően a kompozíció-megoldások szinte minden lehetősége létrehozható, tehát széles kifejezési területet kapok.
1. Az azonos motívumból való építkezés a kompozíció formarendjének egyszerűségét adja.
2. A motívum forgatása - értelmének gazdagodását és kiteljesedését teszi lehetővé.
A létrejött kompozíciók egyszerűségüknél fogva általában egyetlen „primer” érzést fejeznek ki (öröm, gyász, tagadás stb.) A sokszorosításra képessé teszi őket egyszerűségük és a sokszorosítás lehetősége újabb képi megoldásokat kínál. Az elemeket színben változtatva, illetve két vagy több elemet egymásra nyomva a kifejezés további finomodását vagy jelentésgazdagodást érek el. Olyan sorozatokhoz juthatok, amelyekkel változást, történést is kifejezhetek. További terveim: továbbra is a motívum-probléma, az időbeli és térbeli változások kifejezésének képi megoldása. Végül olyan objektumokat akarok létrehozni, ahol a tér és idő, a fény szín és anyaghatások egymást kiegészítve, az objektumba belépő embert képesek informálni.
A művészetről 1968-91 |
Festészet I. 1966-70 |
Kezdet [Metódus] 1968-71
Jelek [Modul] 1971-79 |
Koncept munkák 1973-82 |
Ego-probléma 1973-76
Tárgymunkák 1974-93 |
Festészet II. 1984-89 |
Hang/Szobrok 1974-91 |
Performansz 1972-92
Technikai képek 1974-92 |
Térmunkák 1970-93 |
Hálózat/Intézmény 1970-93