A művészetről 1968-91 |
Festészet I. 1966-70 |
Kezdet [Metódus] 1968-71
Jelek [Modul] 1971-79 |
Koncept munkák 1973-82 |
Ego-probléma 1973-76
Tárgymunkák 1974-93 |
Festészet II. 1984-89 |
Hang/Szobrok 1974-91 |
Performansz 1972-92
Technikai képek 1974-92 |
Térmunkák 1970-93 |
Hálózat/Intézmény 1970-93
1966. augusztus 21.
Úgy lehetne festeni, hogy megfelelő jelrendszerrel helyettesíteni a valóság vizuális jelenségeit.
(Ez tájképnél volna lehetséges, de figurálisnál is elképzelhető).
1967. június 27.
„...ha a valósággal való összeköttetésünk megvan, elméleti tétel nyomán is elindulhatunk, látjuk, hogy gondolatunk testes, fölemelkedhetünk, nem kell félnünk, hogy a valóság gravitációja cserben hagyja”.
Idézet J. A. elméleti írásaiból
1968. február 4.
Mindig csak a következő lépés maximumát kell akarnom.
Mindig csak a következő helyes lépést kell meghatároznom egyértelműen.
1968. február 11.
Ahhoz, hogy tisztában legyünk lehetőségeinkkel, fel kell mérnünk adottságainkat.
1968
A szín, a forma, a kompozíció kimondott szó.
Ha teljesen hideg racionalitással (megfontoltsággal) kimondom, hatást érhetek el vele. Ha haragot, gyűlöletet, háborút, tüzet, rosszindulatot akarok kifejezni: bizonyos színeket, amelyek biológiailag nem kapcsolódnak ezekhez a tartalmakhoz, ki kell hagynom. Tehát az lesz a példa, hogyan oldom meg.
Racionálisan felsorakoztatom azokat a színeket és formákat, olyan kompozícióba rendezem, hogy másra ne lehessen gondolni. Ilyenformán teljesen racionális festészetet csinálhatok (úgy tűnik). Azonban ahhoz, hogy ez a racionalitás teljességgé váljon, olyan absztrakt összefüggéssé kell fejleszteni, amely már jóval meghaladja a racionalitás lehetőségeit.
1968
Azokat az állandó és legegyszerűbb elemeket kerestem, és keresem még mindig, amelyekből újra lehet építeni mindent egy más logikával. Ezért felbontottam a formát vonalra és foltra. Ezek megjelenhetnek tónusos formában, ilyenkor grafika jön létre, vagy lehetnek színesek, de térben is létezhetnek. A vonal vastagodhat, átalakulhat folttá, vagy tömeggé stb. Az állandó összefüggés és egymásra utalás létrehozza a kompozíciót. Közben feszültségek keletkeznek azáltal, hogy elszakadnak egymástól, ellentétbe kerülnek egymással, de ugyanakkor valamilyen módon megmarad a kapcsolat is.
1969. május
A rendszerteremtés: a kompozíció egyszerre kell, hogy könnyed legyen - az amorf formák szerepeltetésével -, viszont zárt, konstruktív is kell, hogy legyen: az amorf formák összefüggésének segítségével.
Törekvésem olyan amorf formavilágot létrehozni, amelynek valóságereje van és emberi tartalommal töltött.
A gondolat eltárgyiasul.
A kompozíció ... egy matematikai összefüggés.
Dinamikus ... Nem hatásos, hanem hatékony formákat.
1969. június
Megvan a „faldarabelmélet”. Egyesítem a konstruktív és lírai látásmódot.
1969. július
A mozgás mindig törvényszerű, a bal lábamról a jobb lábamra kell, hogy lépjek, vagy az azt helyettesítő mankóra, de akkor a mozgás már nem lesz „szép”.
1969. augusztus
Figyelni a véletleneket, majd tudatosan felhasználni.
1970. május 8.
Mi az amiből következtetést vonhatok le?
foltmoduláció
kapcsolatok
A képen csak a képi eszközök számítanak. A képi eszközök viszont csak eszközök, nem elfelejteni!
Nem ábrázolunk, hanem láthatóvá teszünk.
Az irányok: Minden foltnak valamilyen iránya van, statikus vagy bizonytalanul irányított, dinamikus.
1970. szeptember 25.
A műben kell, hogy legyen bizonyos telítettség és feltétlen egyszerűség. E kettő által válik művé. A telítettség által konkréttá válik, a konkrétsága lehetővé teszi megértését, és az egyszerűség segíti. A befogadónak csak egy feladata van, hogy ráálljon a hullámhosszra.
A művészetről 1968-91 |
Festészet I. 1966-70 |
Kezdet [Metódus] 1968-71
Jelek [Modul] 1971-79 |
Koncept munkák 1973-82 |
Ego-probléma 1973-76
Tárgymunkák 1974-93 |
Festészet II. 1984-89 |
Hang/Szobrok 1974-91 |
Performansz 1972-92
Technikai képek 1974-92 |
Térmunkák 1970-93 |
Hálózat/Intézmény 1970-93