BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-4-b alosztály
SZIGORÚAN TITKOS!
.... számú pld
J E L E N T É S
Jelentem, hogy folyó hó 10-én és 11-én részt vettem azokon az irodalmi „felolvasó esteken”, bemutatókon, amelyeket „A KÖLTÉSZET MÁSNAPJA” c. (nagyobb részt verseket tartalmazó) antológia megjelentetése kapcsán tartottak.
A kötet a „Költészet Napja” (április 11.) alkalmából a Móra Ferenc Könyvkiadó úgynevezett „KOZMOSZ” Szerkesztőségénél látott napvilágot. 13 szerző munkái szerepelnek benne. Szerkesztője Kőrössi P. József (Nevét korábban Kőrössynek írtam, de a helyes írásmód i betűs), akiről ismeretes, hogy mind nagyobb befolyásra, szervezői és vezetői funkcióra tesz szert a József Attila Kör különböző csoportjaiban. Kőrössi valószínűleg erdélyi származású, és nyilvánvalóan követi a romániai magyarokkal kapcsolatos politikai eseményeket is. Ez a kötet a korábbi, szórványos megnyilatkozásoknál határozottabban tanúsítja: Endrődi Szabó Ernő költőtől három olyan vers is szerepel, amely valamilyen formában utal Szőcs Géza erdélyi magyar íróra, költőre. (Szőcs személyét az illegális államellenes nyomtatványokban is igen gyakran említik, mint a romániai üldözés egyik „jelképét”, fő áldozatát.)
Kőrössi volt a kezdeményezője a két irodalmi estnek is. Céljuk egyaránt a kötet népszerűsítése volt. A 10-i estet az Almássy téri Szabadidő Központban, a hazai avantgárd és neoavantgárd művészet (elsősorban képzőművészet) egyik mind gyakoribb megnyilvánulási fórumán rendezték, egy olyan sorozat keretében, amelyben már több avantgárd művészeti esemény volt (lásd a meghívót). Ez az est 19. órakor kezdődött, és mintegy 20.45-kor ért véget. Körülbelül 60 érdeklődő jelent meg a 13 szerzőn (közülük 1–2 volt távol) és a közreműködő színészeken, valamint a művelődési (szabadidő) központ alkalmazottain kívül. A 11-i bemutató a Móra Ferenc Könyvkiadó Május 1. úti székházának földszinti nagytermében került megrendezésre. Itt kevés volt a hallgató, a szerzőkön és közreműködőkön kívül kb. 15 fő.
Az irodalmi esteket megelőzően néhány meghívót juttattam el Solt Ottiliához, Nagy Andráshoz, illetve Galántai Györgyhöz és Tábor Ádámhoz. Galántai meg is jelent a 10-i előadóesten. Nagy értékű mikrofon, mikrofonállvány, magas hangminőségű miniatürizált japán kazettás magnetofon (értéke legalább 15.000 Ft), valamint szintén igen értékes fényképezőgép és vaku volt nála. Elmondta, hogy az ART POOL gyűjtemény számára, már szokássá vált gyakorlatának megfelelően az est javarészét fel fogja venni. (Később valóban ez történt, kb. 15-20 százaléknyi, számára érdektelen műsorszám kivételével a teljes előadóestet magnetofonra vette.) Gyakran fényképezett is, ami szintén a dokumentáció része lesz.
Az alkalmat megragadva Galántival más témákról is beszélgettem. Elmondta, hogy tovább folyik az ART POOL LETTER / AKTUÁLIS LEVÉL (rövidítve A–L) sorozat kiadása. A legutóbbi, 10. szám (az első nagy formátumú ART POOL LETTER) óta azonban nem volt képes új számmal jelentkezni. Galántai utalt rá, hogy az anyagok összegyűjtése, a kiegészítő szövegek és egyes cikkek írása elsősorban nem az ő „feladata”, hanem Klaniczay Júliáé. Klaniczay pillanatnyilag erősen dolgozik a 11. számon. Ha elkészül, Galántai gondoskodik a gépeltetésről, sokszorosításról stb. (Ígéretet tett rá, hogy értesít, ha új szám készült el.) Más témára is kitért: az utóbbi időben többszöri kapcsolatfelvétel történt a Szépművészeti Múzeummal, amely grafikai termében magángyűjtők tulajdonában lévő (részben klasszikus, részben mai) műtárgyakból akar kiállításokat rendezni. Galántait is megkeresték, érdeklődtek az ART POOL anyaga iránt. Elsősorban a külföldi művészektől kapott bélyegmunkát (bélyegtervek) kiállításáról lenne szó. Új pályázatot, nemzetközi „akciót” Galántai semmi esetre sem akar kezdeményezni. De még a kiállításra sem szánta rá magát teljesen. Tétovázásának több oka van. A közelmúltban megváltoztak egyes jogszabályok, a magángyűjteményekben lévő műtárgyak is védetté nyilváníthatók, ám ha ez megtörtént, külföldre a védett műtárgy nem adható el (akkor sem, ha csak 1-2 éve keletkezett új mű). Galántai azt mondta, hogy nem tervezi semmiféle, tulajdonában lévő munka továbbadását (sem bel-, sem külföldre), de mégis gondolkodik, hogy megfossza-e eleve magát a védettség kedvéért ettől a lehetőségtől. Van egy ennél nyomósabb oka is arra, hogy „ne siesse el” a védelmi eljárást. Galántai arra számít, hogy a művészetpolitikai szerveknek egyre inkább „érdekük” az ART POOL-ban lévő műtárgyak (vagy egy részük) hivatalos védelme, és ennek érdekében tartósan dolgozni fognak. Ha viszont ez történik, Galántai szeretné a folyamatot alkudozásra felhasználni. Duchamp francia művész életművének mintájára azt fogja felvetni, hogy adjanak számára egy (akár rossz állapotban lévő) házat, ahol berendezheti „múzeumát”, és akkor védetté nyilváníthatják az ART POOL-t. A háznak nem kellene feltétlenül Budapesten lennie.
A felolvasásoknak, a műsoron lévő szövegeknek gyakorlatilag semmilyen politikai vonatkozásuk nem volt. Halvány kritikai utalásoktól eltekintve (a fiatal magyar költészet szürkesége, ennek feltételezett okai) Mányoki Endre, a bevezető szövegek szerzője sem bocsátkozott művészetpolitikai vagy egyéb célzásokba. (Mányoki a két estre két külön bevezetőt írt.) A 11-e felolvasóesten szerepelt egy vers, amely a 10-iből kimaradt, de a megjelent antológiában benne van. Garaczi László (a legfiatalabb generációhoz tartozó költő) e versében átlátszóan leplezett szovjetellenes hangulat fedezhető fel: az „orosz medve” jelképét Frunze szovjet politikus nevével társítja, és a vers végén arcul üti a „medvéket”. Garaczi egy másik, éretlenségének mértékét jól mutató, rendkívül ízetlen „vicc” volt, hogy a versek közé beiktatta és szó szerint felolvasta az aznapi Esti Hírlapban Ladislav Ambroz rablógyilkos, elvetemült erőszakos bűnöző letartóztatásáról megjelent hír. Ez az irodalmi est közegében önmagától is ironikus felhangot kapott. Garaczi azonban semmiféle megjegyzést, kiegészítést nem fűzött a nyomozáshoz vagy a bűncselekmény-sorozathoz, sem felolvasás közben, sem magánbeszélgetésekben.
Budapest, 1986. április 23.
Nytsz.: 4/5-429/86.
K.: 4 példányban
1 pld. „L”-dosszié
1 pld. „Festő” fn. do.
1 pld. BM III/III-B. Alo.
1 pld. Táj. vonal
K.: HT/HJné