BELÜGYMINISZTÉRIUM
III/III-4-b alosztály

SZIGORÚAN TITKOS!

Adta: „Pécsi Zoltán” fn. tmb.
Vette: Horváth Tibor r.szds.
Hely: Nyilvános
Idő: 1983. február 08.

J E L E N T É S

„Ismerősöm f. hó 7-én, 22 órakor megjelent a Népköztársaság útjai Fiatal Művészek Klubja épületénél. Erre az időpontra hirdették meg Tamás Gáspár Miklós előadását, amely – mint a helyszínen, egyes megjelenteknél látható kis alakú hivatalos klubprogramból (1983. februári lap) kitűnt – „Az internacionalizmus ma” címmel lett volna megtartva. Az előadás elmaradt ugyan, de az épület előtt, az utcán számottevő tömeg gyűlt össze. Az egyszerre megjelentek teljes száma 70-80 körül lehetett, de a rövid időre ott tartózkodókkal együtt elérhette a százat is. (A csoportot több száz méterről is látni lehetett, a viszonylag néptelen, esti időpontban különösképpen feltűnő volt.) 22.45-ig a létszám alig csökkent, ezután a legtöbben hazamentek, illetve környékbeli vendéglátó helyekre indultak. Ekkor visszamaradt egy 20-30 fős mag, amely csak 23.15 után oszlott fel.

Jelen volt a Klubnál a SZETA több „vezetője”, így Nagy András, Solt Ottilia, Havas Gábor. Rövid időre megjelent Demszky Gábor. A SZETA „szimpatizánsok”, baráti köréhez tartozók közül ott volt Kőszeg Ferenc, Petri György költő, Kozák Gyula, Algol László. Megjelent Galántai György és Klaniczay Júlia, valamint számos képzőművész, illetve filmes (köztük Háy Ágnes). Maga Tamás Gáspár Miklós is ott volt, de 22.20 körül, késve érkezett, és csak néhány percig maradt a helyszínen. Azt mondta tréfálkozva, hogy „azért vagyunk ilyen kevesen, mert a Rádió (tudniillik a SZER) már bemondta, hogy elmarad a mai előadás”. (Nem tisztázódott, hogy ez valóban megtörtént, vagy csak Tamás Gáspár humorizálása volt.)

Ismerősöm néhány mondatos, rövid beszélgetést folytatott Nagy Andrással, Solt Ottiliával, illetve Demszky Gáborral. Hosszabban beszélgetett Galántai Györggyel.

Solt és Nagy elmondta, hogy nem februárban, hanem március 12-én tervezik a SZETÁ-t bemutató est megtartását a Fiatal Művészek Klubjában. Erről hivatalos elutasító, betiltó értesítést mindmáig nem kaptak, sőt közvetett forrásból sem értesültek róla, hogy betiltanák. Ennek ellenére Nagy András igen borúlátóan nyilatkozott a megtartás esélyeiről, nem utolsó sorban a Tamás Gáspár-est elmaradása következtében. (Azt a megfogalmazást használta, hogy a Tamás Gáspárt-esttel „csőtörés” történt, és ha itt így történt, akkor a „SZETA-est valóságos gázrobbanás lesz”. Ezen azt értette, hogy még sokkal erélyesebben megtiltják, megakadályozzák az illetékes szervek.) Nagy, valamint Kőszeg a jelenlévők között meghívókat osztogatott a SZETA „antológia akciójára”. Ennek felhívása a Demszky-féle „ABC Tájékoztató” első számának hátlapján is megjelent, de láthatólag nem vették biztosra, hogy a Népköztársaság útján ott lévő, nagyobbára „művészközönség” ezt ismeri.
Arról az antológiáról van szó, amelyet Kőszeg már több éve próbál „szerkeszteni”, s amelyben irodalmi, valamint képzőművészeti (elsősorban grafikai) alkotások együtt szerepelnek.
Azt Kőszeg lakásán, február 12-én, 17 órakor fogják „bemutatni”. Galántai később több megjegyzést fűzött az antológiához. Elmondta, hogy két alkalommal is „lecsapott rá” a hatóság. Először a nyomdában, egy Kőszeggel együttműködő nyomdásztól koboztak el sokszorosítás alapjául szolgáló táblákat (valószínűleg kiszedett oldalakról van szó). Ehhez Galántai azt tette hozzá, hogy az elkobzás neki magának is jelentős csapás volt, mert – noha az antológiához alig volt köze – ugyanazzal a nyomdásszal neki akkor már hosszabb ideje „gyümölcsöző” kapcsolata volt. Különféle munkákat sokszorosított Galántai számára, és ezek lehetősége megszűnt a „lebukás” után. Másodszorra a lényeges késéssel elkészült kötetekből koboztak el – nemrég – nagyobb mennyiséget. Erről Galántai azt mondta, hogy a sokszorosítás alapjául szolgáló szöveget (nem mondott technikai részletet) nem érintette. Így újból el lehetett készíteni a példányokat. Galántai 7-én este már ismerte azt a változatot, amelyet 12-én be fognak mutatni. Dicsérte kivitelét, a papír minőségét, a művészi munka színvonalát. Azt mondta, hogy „annyira szép külsejű a kötet, hogy nehéz elhinni: mindezt itthon nyomtatták”.

Demszky Gábor gondosan ellenőrizte, hogy ismerősöm – Nagy Andráson át – kézhez kaptae az „ABC” Tájékoztató” első számának példányait. (Ebből is látszik, hogy itt valószínűleg Demszky személyes „készítményéről”, írásáról van szó.) Sürgette az Orwell-fordítás megkezdését. Ismerősömnek arra a kérésére viszont hogy (a Bába Iván által) már elkészült Függelék-fordítást bocsássa rendelkezésére, negatívan reagált. Demszky azt mondta, hogy ha néhány fejezetet ismerősöm már benyújtott, akkor elkéri a Függeléket, mert neki sincsen saját példánya. (Bába neve ezúttal nem hangzott el.)
Demszky elmondta, hogy a Hankóczy Jenő utcában erősen próbálkoznak a szamizdat butik „újjáélesztésével”, és ebben eddig a hatóságok nem akadályozták meg őket. Az első kedden, február 1-jén Demszky szerint alig néhány „vásárló” kereste fel az új helyen megnyíló „butikot”, de bíznak benne, hogy a számuk nőni fog. Megjegyezte viszont, hogy más területen folytatódnak a hatósági fellépések. A „Beszélő” öt szerkesztője személyenként 4000, összesen 20.000 Ft összegű pénzbírságot kapott, az ő jogosítványát pedig – hosszabb rendőrségi követés után – bevonták. Elmesélte azt is, hogy a gépkocsit alapos műszaki ellenőrzésnek vetették alá, Demszky szerint „minden áron megpróbáltak kifogásolható dolgot találni”. (Ezt végül egy lejárt orvosi engedélyben lelték fel.)

Galántai ez alkalommal magnetofonnal érkezett, és a végén meg is mondta Nagynak és Soltnak, hogy fel akarta venni az előadás teljes szövegét. Minthogy Tamás Gáspár előadásának témája semmiben nem kötődik a művészethez vagy az Art Pool profiljához, itt Galántainak a politikai ellenzékhez való erőteljesebb közeledése érzékelhető. Aligha kétséges ugyanis, hogy a felvett anyagot vagy annak részleteit új folyóiratában, az Art Pool Letter-ben közreadta volna. A folyóirat borítékba rejtett számait a jelenlévők közt is „népszerűsítette”. Egy szám 60 Ft-ért volt megvásárolható, kettőt-hármat adott belőle el a helyszínen. (Ismerősömet is felszólította, hogy ezen az áron vegyen, ami megtörtént.)

A borítékon három számból álló számjelzés látható. Ez a sokszorosított grafikák művészi „szignója” – aláírása – melletti számjelzésre emlékeztet. Galántai elmondta, hogy a hatóságokat igyekszik megtéveszteni ezzel, egy esetleges felelősségre vonáskor azt mondhatja, hogy a füzet voltaképpen „grafikai” sorozat. Az első két szám azt jelzi, hogy hanyadik ötvenes sorozatról van szó, a kötőjel utáni szám pedig azt, hogy az adott sorozaton belül hanyadik példány. (Ez természetesen értelmetlen egy eleve folyóirat külsejű és jellegű kiadványnál, ezt Galántai maga is tudja.) Galántai visszatért a korábban említett film kérdésére, amelyet a Balázs Béla Stúdió támogatásával a bélyegkiállításról készíti. Elmondta, hogy a munka az ő részéről megakadt, viszont Bódy Gábor filmrendező érdeklődést tanúsít a filmanyag iránt. Bódy a Német Szövetségi Köztársaságban (ugyancsak periodikus, folyóiratszerű jelleggel) videokazettákat készít, amelyeket egy ezzel foglalkozó cég forgalomba hoz. A kazettákon magyar művészeti eredményekkel foglalkozó részletek is vannak. Bódy most arra készül, hogy Galántai anyagát legalább részben beépítse egy ilyen kazettába. Galántai szerint már több „szám” jelent meg a videokazetta-sorozatnál. Ismét ígéretet tett arra, hogy ha később elkészülne a film, étesíti ismerősömet, ez azonban a jelenlegi becslés szerint csak 2–3 hónap múlva várható.

Galántai elmondta még, hogy a Képzőművész Szövetség mellett újonnan alakult Generalart Ügynökség kisgrafika, illetve exlibris pályázatot írt ki, s ebben az ügyben benn járt a szövetség székházában. Felajánlott bélyegeket, ezeket azonban a pályázat vezetői elutasították. Egy nyomdásszal állítólag éles szóváltásba is keveredett, mert az illető – a pályázatot szervezők oldaláról – „megalapozatlan kívánságokat támasztott” Galántai bélyegeinek sokszorosításával szemben.”

„Pécsi Zoltán”

Értékelés:
„Pécsi Zoltán” fn. tmb. megbízható, operatív szempontból értékes információkat hozott:
- a Tamás Gáspár Miklós által FMK-ban tervezett, de elmaradt előadásra összegyűlt személyek összetételéről;
- a SZETA legújabb – a „Feketében” című – rendezvényének szervezéséről, a meghívók osztogatásáról;
- Galántai György jelenlegi tevékenységéről, a radikális ellenzékhez való lecsatlakozásának jeleiről.

Intézkedés:
A jelentés 1-1 példányát megküldjük a BM. III/III-4-a és c. alosztályoknak. A Galántaira vonatkozó információkat felhasználjuk tervezett intézkedéseinkhez.

Feladat: Vegyen részt a SZETA által szervezett február 12-i rendezvényen.

Budapest, 1983. február 09.

Horváth Tibor r.szds.

Nytsz.: 4/5-152/83.
K.: 6 pld-ban
1. pld „M” dosszié
2. pld III/III-4-a alosztály
3. pld III/III-4-c alosztály
4. pld „Festő” do.
5. pld Táj. alo.
6. pld Táj. ti.

[„Pécsi Zoltán” bocsánatot kér]

[az olvasó / kutató figyelmébe]