A művészetről 1968-91 |
Festészet I. 1966-70 |
Kezdet [Metódus] 1968-71
Jelek [Modul] 1971-79 |
Koncept munkák 1973-82 |
Ego-probléma 1973-76
Tárgymunkák 1974-93 |
Festészet II. 1984-89 |
Hang/Szobrok 1974-91 |
Performansz 1972-92
Technikai képek 1974-92 |
Térmunkák 1970-93 |
Hálózat/Intézmény 1970-93
A mémek koncepciója azért félelmetes, mert megértését követően egyetlen szemvillanás alatt lesöpri a hátunk mögül azokat a gondolati felépítményeket, ahová bemenekülhetnénk előle.
Válaszút elé állít minket: vagy szembenézünk vele és belefogunk alapos vizsgálatába, derüljön ki bármi is ezen az úton, vagy átadjuk magunkat a mindent elborító sodrásnak, ahol önértékelésünk, hitünk, igyekezetünk, döntéseink és tudatunk illúzióinak becézgetése marad az egyetlen örömünk.
Nem tart velünk mindenki. Ez az út a bátrak útja, azoké, akik az igazságot többre becsülik a kényelemnél, vagy megnyugtató, de hamis állításoknál:
„Az igazságot akarjuk meglelni - mindegy, hol hever. Ám ahhoz, hogy megtaláljuk, szükségünk lesz kételyre és képzeletre. Nem félünk találgatni, de ügyelni fogunk rá, hogy a találgatásokat mindig megkülönböztessük a tényektől.” (Carl Sagan) http://www.carlsagan.com/
MEMETIKA / MÉMEUM
Glenn Grant - Memetikus lexikon
Biológia és történelemtudomány - memetika
Kömlődi Ferenc - a mémek terjesztésére az Internet a legalkalmasabb
Michael Wilson - Memetikus tervezés
Susan Blackmore - A mémgépezet
Susan Blackmore - Ébredés a mémálomból
SEBŐK ZOLTÁN - KULTURÁLIS VIROLÓGIA
Pléh Csaba - A gondolatok terjedési mechanizmusai: mémek vagy fertőzések
Mannhardt András - Kalandtúra az evolúcióelméletben - A MÉM-ELMÉLET
Walter Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában
[…] a műalkotás technikai sokszorosíthatósága első ízben szabadítja fel a művet a szertartásokon való élősdi részvételtől. […] a valódiság mércéje csődöt mond a műalkotás termelésére nézve, megváltozik a művészet teljes funkciója is.
A legrégibb műalkotások, mint tudjuk, valamilyen szertartás szolgálatában keletkeztek, éspedig először valamely mágikus, aztán valamilyen vallásos rituálé szolgálatában. Mármost döntő jelentőségű, hogy a műalkotásnak ez az auratikus létezési módja sohasem válik el teljesen rituális funkciójától.
Az aura definíciója:
„Valamely távolság egyszeri megjelenése, bármily közeli is legyen a tárgy”, nem más, mint a műalkotás kultúrszerkezetének megfogalmazása a tér-időbeli érzékelés kategóriáiban. A távolság a közelség ellentéte. A lényegesen távoli a megközelíthetetlen. A megközelíthetetlenség valóban a kultikus kép egyik fő tulajdonsága. Természete szerint, „távolság marad bármennyire közel is legyen.” A közelség, amely a kultikus kép anyagából nyerhető, nem csorbítja azt a távolságot, amelyet megjelenése után is megtart.
AURA / MÉMEUM
Ulrich Raulff - A történetírás és képei
David N. Rodowick - A film rövid története
JÁDI FERENC - AKI VAN, KÍVÁN
Jacques Lacan és Coubert „A világ eredete” című festménye
Wessely Anna - A MŰÉRTŐ AVAGY A KONJUNKTÍV TUDÁS A MODERN TÁRSADALOMBAN - A művészet fogalmi tere
DEMAGÓG / MÉMEUM
Virág László - Néhány szempont Tisza István gróf politikai szereplésének megítéléséhez
Michal Glowinski - REALIZMUS ÉS DEMAGÓGIA
Argejó Éva - A politikai karikatúrák a rendszerváltás után
DILETTANTIZMUS / MÉMEUM
DIKTÁTUM / MÉMEUM
Dr. Réti György - A második bécsi döntés
DEMOKRATIZMUS / MÉMEUM
Nyikolaj A. Bergyajev - Hetedik levél - A liberalizmusról
A művészetről 1968-91 |
Festészet I. 1966-70 |
Kezdet [Metódus] 1968-71
Jelek [Modul] 1971-79 |
Koncept munkák 1973-82 |
Ego-probléma 1973-76
Tárgymunkák 1974-93 |
Festészet II. 1984-89 |
Hang/Szobrok 1974-91 |
Performansz 1972-92
Technikai képek 1974-92 |
Térmunkák 1970-93 |
Hálózat/Intézmény 1970-93